A Magyar költészet napja
 |
Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Ebből az alkalomból színházak, könyvtárak, kulturális intézmények irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és – versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár is csatlakozik minden évben az ünnepi alkalomhoz. A jelenlegi pandémiás helyzet miatt csak a világhálón ünnepelhetünk. A családok éve kapcsán néhány aranyos gyermekverssel kedveskedünk weboldalunkon. Verselőink: Rácz Elek és a Kovács család. |
Az Albertirsai Szlovák Önkormányzat is velünk ünnepel, így egy ismert magyar költő versét is meghallgathatják szlovákul. A verset elmondja: Dobrovolni Máté.
Ha felismerte a verset, kérjük írja meg a könyvtár facebook oldalára. Jelige: Költészet nap 2021.
Verses játékra is hívjuk Önöket. A kvízkérdéseket keressék a könyvtár közösségi oldalán.
A magyar versek olyan szépek, hogy nehéz választani közülük. Sokszor, sokféle listát állítottak már össze a magyar költészet gyöngyszemeiből. A legszebbek közül mi is válogattunk.
Latinovics Zoltán/ József Attila – Eszmélet
https://www.youtube.com/watch?v=AZkJ0aPDKZk
Latinovits Zoltán, József Attila versét mondja 1975-ben.
Lutter Imre/ Pilinszky János – Apokrif
https://www.youtube.com/watch?v=DGhQa8aqBf4
Pilinszky János diákkora óta írt verseket. Az Apokrifet 1956-ban írta, ez a Pilinszky-világkép nagy, összefoglaló verse. Benne vannak az atomhalál képei, a lágerversek motívumai, az emberi magány, a hazatérés reménye és reménytelensége, az emberi kommunikáció hiábavalósága, Isten és ember viszonya. Utóbbi egyébként is foglalkoztatta, mert katolikus volt, és mélyen vallásos. A verset Lutter Imre adja elő.
Szilágyi Tibor/ Nagy László – Ki viszi át a szerelmet?
https://www.youtube.com/watch?v=kNWaENXYasg
Zámbori Soma/ Márai Sándor – Ajándék
https://www.youtube.com/watch?v=Y-xdJnAeGTg
Márai Sándor magyar költő, író, újságíró, is április 11-én született, ezzel a verssel rá is emlékezünk.
Szabó Balázs bandája/ Radnóti Miklós – Bájoló
https://www.youtube.com/watch?v=uzSfWSqNevw
Ágnes – József Attila – Óh Szív Nyugodj!
https://www.youtube.com/watch?v=3wUCDPR8xQ0
Gecse Ramóna – Tompa Miklós Társulat – Romhányi József – Nyúliskola
https://www.youtube.com/watch?v=0GyqoMDNY7o&t=13s
100 éve született Romhányi József a „rímhányó”. Sziporkázó szellemesség, hihetetlen nyelvi lelemény és összetéveszthetetlen zeneiség jellemezte munkáit.
A szép magyar versek tárháza kifogyhatatlan, nincs is elég hely felsorolni akár csak töredékét is a szépségeknek: végeérhetetlen sorban várnak felfedezésre vagy újraolvasásra a hazai költők csodálatos sorai. A legismertebb versek életszakaszonként újraolvasva új jelentést nyerhetnek.
Keresse fel Ablakkönyvtárunkat és kérje kedvenc költője verseskötetét.
100 éve született a Harmonika Királya
Tabányi Mihály 1921.február 1-én látta meg a napvilágot, Pilisen. Zongorázni, hegedülni tanult, majd hét évig járt a harmincas évek legnagyobb harmonikása, a magyar származású Louis Bobula óráira. Közben kántorként, templomi orgonistaként is dolgozott. Felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol nagybőgőzni és orgonálni tanult.
1940-ben megnyíltak a kapuk előtte, hiszen megnyerte az országos harmonikaversenyt, majd megalakította saját együttesét. Nem volt kérdés számára, hogy a harmonikálásnak szenteli életét. 1949-től hét éven keresztül az Emke Kávéházban muzsikált zenekarával. 1950-ben elnyerte az ország legnépszerűbb dzsesszmuzsikusa címet.
Az ötvenes évek elején a nyilvánosan is engedélyezett dzsesszelőadók közé tartozott, aki mindig igényesen, jó érzékkel válogatta meg zenészeit. Együttesével tánczene címszó alatt 1954 decemberében a Magyar Rádió 6-os stúdiójában készült el a Vidám hétvége Pesten. 1956-ban már az In The Mood is lemezre került. Egy újabb esztendő elteltével pedig megszületett a Boogie a harmonikán című lemez, amely az első magyar west coast stílusú felvétel volt.
Nagy neveket kísért, mint például: Karády Katalint, Honthy Hannát és Sárdy Jánost, majd Vámosi Jánost és Záray Mártát is.
Tabányi Mihály 1959-ben – forrás: Fortepan A Szovjetunióban 52 ezer kilométeres koncertkörútra indult együttesével (Hacsaturjánnak eljátszotta Jerevánban a Kardtáncot dupla tempóban – a szerző felment a színpadra és átölelte).
Nyugatra is rendszeresen járt, Amerikába is eljutott. 1976-ban, az Egyesült Államok fennállásának 200. évfordulóján a Kennedy Centerben lépett fel, később George Bush elnök jelenlétében is játszott. Itthon felkérték, hogy vállalja el a főiskola harmonika tanszakának vezetését, azonban az ajánlatot nem fogadta el.
Számos magántanítványa sajátíthatta el a harmonika művészet fortélyait tőle. A koncertezéssel sem hagyott fel. Versenyművet írt harmonikára és szimfonikus zenekarra. 2000-ben EMeRTon Életműdíjat, 2006-ban Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapott, 2001-ben Albertirsa, 2002-ben Pilis, 2007-ben Budapest díszpolgárává választották. Művészetét, valamint több mint 70 saját szerzeményét hangfelvételek és kották őrzik. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét.
2016. február 27-én a Harmonikások Országos Társasága a művész születésnapját február 1-ét, a Magyar Harmonikások Napjává nyilvánította. 2017-ben, a Társaság a harmonikaművész nevével fémjelzett, Tabányi Mihály-díjat alapított.
Albertirsa Város ad helyet évek óta a nagyszabású Magyar Harmonikások Napjának, a Móra Ferenc Művelődési Házban.
- július 2-án hunyt el, 98 évesen. 2019. július 19-én helyezték végső nyugalomra, evangélikus szertartás szerint a Farkasréti temetőben.
Nyilatkozataiból kiderül, hogy a hosszú és szép pályafutásának a genetikai adottságain kívül a sport szeretete és művelése fontos szerepet játszott. A főiskolai évek alatt a Komjádi uszodában úszott. Sárosi Imre idejében, olyan klasszisokkal versenyzett együtt, mint, Csuvik Oszkár, Szathmáry Elemér, Tátos Nándor. Emellett szenvedélyesen gyűjtötte az autókat, és 1959-ben vásárolt egy Mercedes 190 SL-t. Ezzel az ikonikus autóval beírta magát a filmtörténelembe is, Jugoszláviában forgatták Makk Károly Isten és ember előtt című filmjét, melyben az SL is szerepet kapott.
Forrás:
Ménesi Etelka műve( rajz)
Aki szeretne mélyebb betekintést nyerni a „Harmonika Király” életébe, ajánljuk figyelmébe a vele készült interjút, melyet tíz évvel ezelőtt készített Matisz László, a Fidelio oldalán.
Részlet Tabányi Mihállyal készült interjúból:
– Sokan ismerik az anekdotát, mely szerint Kodály Zoltán attól a pillanattól kezdte komolyan venni a harmonikát, ahogy meghallotta az ön játékát. Mégis mi volt az előzménye a hangszer iránti, életre szóló elkötelezettségnek?
– A hegedű volt az első hangszer, amit tanultam, de hamar kiderült, hogy engem sokkal jobban izgatnak az akkordok, mint a szólisztikus hangzás, vagyis hamarosan zongorán folytattam a tanulmányaimat, közben találtam rá a harmonikára, ami még gazdagabb összhangzat-lehetőséget rejtett számomra. A Zeneakadémiát viszont orgona és gordon szakon végeztem el; ott hallott véletlenül harmonikázni Kodály. 1933-tól akkori mesterem, az elsőrangú zongorista és harmonikás, Bobula Lajos úgy vélte, hogy zongorista elég sok van, de harmonikás alig; hét évvel később engem ítélvén legtehetségesebb tanítványának, benevezett az első országos harmonikaversenyre, amit megnyertem; ezt követően még számos versenyen indultam nemzetközi viszonylatban is, de sohasem voltam második… A hangszerválasztást egyébként nagy mértékben befolyásolta, hogy például az orgonával ellentétben, a harmonikával ki lehetett állni a közönség elé, ami számomra mindig vonzóbb dolog volt. 1940-től már lemezeket vehettünk föl az első triómmal, és hamarosan megnyíltak számomra a legrangosabb hazai és külföldi koncertpódiumok.
– A szórakoztató zene elég szerteágazó irányokban változott az elmúlt bő fél évszázadban. Mennyire követte ezeket a változásokat, és főleg hogyan vélekedik az újabb zenei irányzatokról?
– Az általam képviselt szórakoztató zenei műfajok, az esztrádzenétől a jazzig, a latintól szvingig nagyon nagy repertoárt jelentenek. Egy közös van bennük, legalábbis az én interpretációmat tekintve, hogy gazdagon harmonizált, művészi megoldások jellemzik. Sajnos a mai szórakoztató zenében egyre kevesebb a harmónia, sokszor csupán egy-két akkordra épülő számokat hallani, és azokat is valami zajhatás jellemzi. A zajjal én persze egyáltalán nem tudok azonosulni.
– Az ön személyisége már-már a mintaszerű vitalitás szimbóluma. Mi a titka, mi ennek a háttere?
– Csak az, hogy normális életet éltem, gyönyörű családi keretek között. Az időnkénti “vendéglátózás” dacára sem dohányoztam és nem is ittam sohasem. Nem ismerek gyógyszert, hallottam róla, hogy létezik aszpirin. Fiatalkoromban a koncert után negyedórával otthon kellett lennem. Később pedig, amikor néhány éven át hetente léptem föl a Zeneakadémián, az már egyfajta tartást, felelősséget is jelentett számomra. Továbbá a szórakoztató zenét illetően is mindig ragaszkodtam a művészi igényhez, illetve a klasszikus szerkezetre épülő hangszereléshez.
– Milyen zenét hallgat leginkább, amikor egy-egy pillanatra képes felfüggeszteni az aktivitását?
– Klasszikus zenén nevelkedtem, minek köszönhetően szinte csak klasszikusokat hallgatok (a Bartók Rádióban). A szórakoztató zenét csak játszom, de nem hallgatom.
Forrás:
https://fidelio.hu/jazz-world/tabanyi-mihaly-sohasem-voltam-masodik-84331.html